A gondolatok roppantul össze tudnak gabalyodni a fejedben - a leglehetetlenebb pillanatokban. Amikor épp egy vita, netalántán egy fontos beszélgetés közepén vagy. Hát remek.

A barátok az életben fontosak. Ezt senki sem cáfolhatja meg. Ugyanakkor nem mindegy, milyenek a barátok. Amikor félsz a véleménytől, mert tudod, hogy úgyis negatív lesz - na ennek is van két oka. Az egyik, hogy a barátot cseppet sem érdekli, hogy mi történt, csak úgy érzi "tennie kell a dolgát", azaz beszólni. A másik lehetőség, hogy tényleg olyan nyomi vagy, hogy nem tehet mást, mert védeni akar valamitől. Másfelől viszont, ha az utóbbi a sanszosabb, a barátnak is el kellene gondolkoznia azon, hogy vajon miért teszi folyton ugyan azt? Miért van az, hogy nekem őt "bántanom" vagy lelomboznom kell? Talán van értelme annak, amit csinál, még ha én nem is így csinálnám. Viszont az személy, akinek a barátja ilyen helyzetben van, tehát Te magad, néha azért nem akar dolgokat előre megosztani, mert fél attól, hogy azokat a döntéseket, amiket kínkeservesen meghoz, talán a barát felülbírálja majd és megpróbálja megváltoztatni. És ez Neked rosszul esik, mert úgy érezted, hoztál egy döntést - még ha rossz is, a Te döntésed! Egy barát talán néha arra kell, hogy segítsen meghozni egy döntést.. néha viszont elég, ha hagyja, hogy kisírjuk magunkat a vállán - még ha csak képletesen is. Fontosak egymásnak a barátok - ezen van a hangsúly. De nem szabad a másikra az életszemléletünket, gondolataikat, döntéseinket ráerőltetni. Néha csak jó érzés a tudat, hogy vannak barátaink. Az, hogy ott vagyunk mi is nekik, hogy segíthessünk, amikor csak kell...

Megjegyzés: szörnyű érzés, ha az egyik barátunk bántja a másikat. Ha nem is szereti, csak hagyja figyelmen kívül. Végül is Őhozzá nincs köze, akkor miért is kellene bármit is mondani Rá vagy terveket szövögetni, hogyan távolíthatjuk el a másiktól. Az egyik barátság nem zárja ki a másikat...

Ja, és még valami: közismert probléma vagy sem, a barátok olykor nem jönnek ki a barát szerelmével. Na már most. Ez egy olyan dolog, amin bárki képes lenne változtatni, ha akarna. Muszáj kiemelnem, hogy a barátság és a szerelem két külön érzés. Az ember összetett lelkileg; erre is, arra is szüksége van, és a kettő nem zárja ki egymást! Mindkettőre képes egy és ugyanazon időben! Sőt, hogy megjegyezzem, az, hogy valakit a barátjaként szeret, nem vesz el szeretetet a szerelmétől és fordítva!

És a hangja is♥
 

Csengőhangom:

A nyaram valószínűleg utolsó nagydurranása volt a pénteki - Tokajba látogattam el két barátnőmmel. Igaz, hogy a napot egyáltalán nem velük töltöttem, de az utazást az ő társaságukban élvezhettem. :D♥

A levegő hőmérséklete a napon elérte a 41 fokot - a saját szememmel láttam! Ugyanakkor a szökőkutak és az ivókutak frissítően vártak ránk. ^^
A zene áthallatszott a folyó túloldaláról - a Hegyaljáról. :)

Rengeteget sétáltam - egy nagyon kedves személlyel, szóval remekül éreztem magam. :) De többet nem írok erről, ezek sokkal szebb emlékek ahhoz, hogy leírjam őket. :)

× Esküvő /befejezetlen/