Az athéni demokrácia kialakulása és az athéni állam működése a Kr.e. V. században

Athén a görög föld jónok lakta vidékén, az Attikai félszigeten terült el Kr.e. V. században. A város erős falai megvédték a lakosokat a pusztulástól, és a dór törzsekkel szemben. A gyarmatosításban nem vett részt, de a kereskedelmi lehetőségeket kihasználta, amiben közrejátszott a földrajzi helyzete miatt a kézműipar és a kereskedelem. Kikötője Pireusz volt. 

Polisszá szerveződött. A poliszok más néven városállamok. Kezdetben királyok vezették. Hatalmuk rövidesen megszűnt, vagy névlegessé vált. Az irányítás a nagyobb birtokokkal rendelkező arisztokrácia kezébe került. E sajátos politikai, vallási és kulturális közösség tagjai földtulajdonosok, akik polgárjoggal rendelkeztek. A polisz a várost és közvetlen környezetét foglalta magába. A városállamok önálló államokként működtek, saját törvénykezéssel és igazgatással. A polisz központja a fellegvár /akropolisz) volt. A városi települést asztünek hívták. A városhoz tartozó uralmi terület a khóra volt, magyarul vidék.

Ezt a hatalmi berendezkedést arisztokratikus köztársaságnak nevezzük. A démosz nagyobb részét a kézművesek, kereskedők, parasztok alkották.

A királyság után az arkhónok voltak a legnagyobb hatalom. Először egy arkhónt, majd hármat s végül kilencet, kezdetben életük végéig, aztán 10 évre, később évente választották őket az arisztokraták közül. Az egykori arkhónokból lettek az Areioszpagosz tagjai. Az arisztokratikus köztársaság nem biztosított politikai jogokat a démosz számára, így a meggazdagodott kereskedőknek és iparosoknak sem. Ez belső ellentétekhez vezetett. A földműveseket az adósrabszolgaság réme fenyegette. Így a démosz módosabb és szegényebb rétegei is szembekerültek az arisztokráciával.

A démosz a gyarmatosítás hatásaira erősödött meg. Áttértek a sokkal jövedelmezőbb szőlő-, olajbogyó-, és zöldségtermesztésre. Ez a parasztság gazdasági helyzetét javította. Csökkent a gabonatermelő arisztokrácia gazdasági súlya. A kereskedelem révén fejlődött az ipar, nőtt az export. Megerősödött az iparos és a kereskedőréteg. A harcmodor átalakulás is erősítette a démosz tagjait. Megnőtt a démosz soraiból toborzódó nehézfegyveres gyalogosok (hopliták) és a flotta szerepe. Az ellentétek csillapítását szolgálta a szokásjog írásba foglalása, ami Drakón nevéhez fűződik, Kr.e. 621.-ben. A rendkívül szigorú rendelkezések továbbra is elsősorban az arisztokrácia érdekeit védték. A törvényesség kialakítás azonban gátat szabott a politikai hatalmat birtokló arisztokrácia önkényének, mert mindenki hivatkozhatott az írott törvényekre.

Szolón vagyoni alapon 4 részre osztotta Attika lakosságát. Az 500 mérősök (pentacosiomedimnos) és a 300 mérősök (lovasok, hippeuszok) lovas katonai szolgálattal tartoztak. A 200 mérősök, akik ökörfogatosok voltak (zeugitészek) nehéz fegyverzetű gyalogos katonai szolgálatot végeztek. A 200 mérősök alatti vagyonnal rendelkező napszámosok (thészek) pedig könnyű fegyverzetű gyalogos katonai szolgálatot hajtottak végre, vagy tengerésznek mentek. Szolón a politikai jogok alapjává származás helyett a vagyont tette, a lakosságot ez alapján csoportokba osztotta. Meghatározta, hogy a külön csoportokba tartozók milyen katonai szerepet és milyen hivatalt tölthettek be. Így a démosz vagyonos tagjai is jelentős politikai szerephez juthattak. Ugyanakkor növelte a népgyűlés hatáskörét: ezen a legszegényebb polgárok is részt vehettek, ahogyan az általa létrehozott népbíróságok tagjai közé is bekerülhettek.

Szolón után Peiszisztratosz szerezte meg az egyeduralmat. 50 évig volt Athénban Ő a zsarnok (türannosz). Elsősorban a szegényebb rétegekre támaszkodott. Az ellenálló arisztokraták földjeit (akiket megöltek vagy külföldre menekültek), a földnélküliek között osztotta ki, hogy növelje támogatóinak számát. Nagyszabású építkezéseket szervezett, amelyeket a bevezetett évi adóból fedezett. Ezzel tekintélyét erősítette és a démosz körében támogatói számát növelte, mert így munkát adott a kézműveseknek és a szegényeknek. Uralkodás alatt jelentősen fejlődött Athén gazdasága, kiépültek a kereskedelmi kapcsolatok, jó minőségű pénz került forgalomba. Athén ekkor emelkedett a legtekintélyesebb görög poliszok közé. A gazdaság fejlődése megerősítette a démosz, amely számára teherré vált az egyeduralom.                    

Peiszisztratosz után a démosz azt akarta, hogy a zsarnokság ne tudjon visszatérni és minden szabad athéni polgár, ellenőrizhesse a hatalmat. A változtatás joga Kleiszthenész kezébe került. Az új berendezkedés területi egységeken alapult. A lakosság korábbi besorolásai helyett ezek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak és a közigazgatásának alapjává. Ez a fajta felosztás biztosította a szélesebb demokráciát, mivel megszüntette a szabad polgárok közötti jogi különbségeket.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés