Akitől kaptam: Nalina

Meg kell köszönni: nagyon szépen kösziii!!
rettentő hálás vagyok! ^^

A logót ki kell tennem: kitettem, egynlőre ide, de majd kerítek neki máshol is helyet! ;)

Be kell linkelnem, akiktől kaptam: kész. :D

7 dolog rólam:

1. üldözi a balszerencse, de mosolyogva üdvözli
2. tervei közt van, hogy író lenne (másodállásban, ha megtalálja végre a tehetségét)
3. szeret fotózni, csak nem mindig megy neki
4. a szobája kék, de zöldet akar
5. a haja épp barna színű
6. szeret sétálni
7. ragaszkodik az emlékeihez

Tovább kell adnom 7 embernek: hűha, remélem sikerül :D

Be kell linkelnem őket: Eszti,  Nalina (jó jó, tudom, hogy tőle kaptam, de ő megérdemli! ^^) Dorka, Adliz, Artist, Enn., Gabica

Megjegyzést kell hagyni náluk: hozzá is látok! :D

hi!
nahát ez most egy gyors mondjuk-el-mi-történt-velem-a-mai-nap-kép-nélkül blog lesz... :D csak gyorsan bepötyögném a szitut, mert ha most nem írom le, akkor nem is fogom, és úgy gondolom, hogy ennek meg kell lennie írásos formában. :D
elmentünk az osztállyal "osztálykirándulásra" Császárszállásra, a Brezina tanyára. nem volt kedvem menni, mert nem vagyok hozzászokva az ilyen "felesleges" időtöltésre. úgy gondoltam iszonyatosan unatkozni fogok. végülis busszal elnidult a fél osztály, a másik fele pedig bringára pattant, majd ott találkoztunk.
előszöris szétnéztem mindenfelé, meglestem az állatkákat, még a lovakat is - bármily meglepő.
aztán "loptam" egy bringát, és párt emberrel eltekertem a khöm, boltba, majd vissza. üldögéltem egy kicsit az árnyékban, majd bekövetkezett, amitől féltem. unatkozni kezdtem.
gyorsan kerestem útitársat - ami nagy meglepetésemre nem is ment olyan nehezen. Dorottyával megint bringára ültünk, és megkerestük a közelben lévő tavat. az eléggé ingatag hídon át bejutottunk a stégre, majd belelógattuk a mlábunkat a vízbe. aztán le a pólót, bele a vízbe (de mivel gyávák voltunk, mi nem mentünk bele, csak a pólót vizeztük be) majd vissza fel. vizesen és vidáman indultunk vissza, mikor félúton megpillantottuk az osztályt. ígyhát irányt változtattunk és velük tartottunk. kerestünk egy másik - biztonságosabbnak tűnőt - stéget. itt már mindenki - legalábbis a döntő többség egészen a vízben volt, én is. úszkáltunk, pancsoltunk, persze csak óvatosan. :)
aztán megérkezett az én drága jó, régi ismerősöm - a balszerencsém.
Dodó ideadta a fényképezőjét , hogy fotózzam le, ahogy ugrál. elkezdtem hátrálni a vízben, hogy jobb legyen a kép. aztán megjelent egy kutya is a vízben, amitől mégjobban hátrébb igyekeztem menni.
és itt jött az én részem a darabban: beleléptem egy kagylóba, ami úgy elvágta a lábam, hogy majdnem felkiáltottam fájdalmamban. elindultam a stég felé, hogy kijussak a vízből és amikor végiggyalogoltam az iszapon már iszonyúan fájt... amikor meg már a lépcsőre léptem és a lábam kikerült a vízből, már látszott, hogy ömlik belőle a vér... szabályosan folyt kifelé..ennyi vért én még sosem láttam így sebből... rettentően megijedtem, és elsápadtam.
utána ott ültem körülöttem vértócsa... sőt még a víz is véres volt..
ezután lekezelték, majd szereztek egy visszafuvart a tanyára. ott meg elkezdett zuhogni az eső, fújni a szél, dörögni az ég - hatalmas vihar kerekedett.
a délutánom sajgó lábbal és vizes ruhában ülve telt el, várva a hazaindulásra. mégis azt mondom, hogy jól szórakoztam... :D kell ennél vidámabb felfogás??  :D
persze ezt köszönhetem egy bizonyos Valakinek, aki volt kedves és telefonon keresztül kinevetett és szórakoztatott - hozta a formáját. :D köszi neki! ^^ sajnálom, hogy a vihar miatt megszakadt a vonal, nem én tettem le!
/egyébként lesz pár mondanivalóm a számára! ;)/
 

xoxo
anibella.
 

*Én elmentem a vásárba fél pénzzel,
Windowst vettem másolt CD-n fél pénzzel,
Windows mondja Kék Halál,
Kárikittyom büdös windows, mégis van egy fél pénzem.
Visszamentem a vásárba fél pénzzel,
Megkerestem a zugárust fél pénzzel,
Árus mondja: "Kell ápdét!"
Kárikittyom édes ápdét, mégis van egy fél pénzem
Hazamentem a vásárból ápdéttel,
Telepítek, installálok két kézzel,
Windows mondja 0E,
Kárikittyom a jó anyád, de még van egy fél pénzem.
En elmentem szám. tech. boltba fél pénzzel,
Hardvert vettem szám. tech. boltban fél pénzzel,
Hardver mondja krr-krr-bumm,
Kárikittyom drága hardver, nem bírom ezt ép ésszel.
Lecseréltem az egészet, részletre,
Gatyám ráment, már nem eszek 2 éve,
A gépem már elavult,
Kárikittyom sörre költöm, ha lesz megint fél pénzem.

hi!
na ez most  egy informatika-órás blog lesz, ugyanis rettentően unatkozok. hihetetlen dolog, hogy még most is iskolába kell járnunk, teljesen feleslegesen. itt vagyok egész héten úgy, hogy nem kell semmit sem csinálnom, tanulnom. ma is bejöttem, azért hogy szenvedjek az osztályképen. remélem nem fogok úgy kinézni, mint akinek világfájdalma van. elméletileg ma jókedvem van, ehhez képest pedig megkaptam, hogy depressziós fejem van. nagyon örülök neki, hogy még amikor mosolygok akkor is ledepressziósoznak. (hű, ez de egy szép szó.. meg is szenvedtem vele, mire leírtam.. XD) ez egy szép nap, mégha egy nyomi osztályképet is fognak elkészíteni az osztályról. bár, a többiek szépek. csak nincs itt mindenki...
az osztálytársaim most éppen énekelnek és fényképezkednek közben. olyan aranyosak ahogy állnak a tükör előtt a mikrofonnal a kezükben. :D jaa! és ezúton szeretném üzenni egy bizonyos valakinek, hogy igazán fent lehetne ilyenkor!! fogadjunk, hogy alszik... mert ő megteheti! :b ez nem fair!! csak úgy szólok.. :D
azthiszem lassan befejezem, most is csak azért írtam, hogy üzenjek.. és mert unatkoztam!! igen!! egyedül!! :D
na mindegy.. :D vagy nem..
további szép napot mindenkinek! (és /remélhetőleg/ pár fok hőmérséklet csökkenést, ugyanis nagyon melegem van!!)

xoxo
anibella
 

A történet fiktív eseményeket, helyszíneket, személyeket tartalmaz, az egyetlen, ami a valósághoz köti: Encsössz.

Történetünk a közeljövőben jászódik, mikor encsössz a 25. életévét tölti befelé...
A technika hatalmasat fejlődött, 2013ban kivonták a forgalomból a benzinnel és gázolajjal működő autókat, és mindenki egy új, megújuló energia felhasználású járműre váltott. Encsössz is magáénak tudhatott egy formás darabot, aminek nevet is adott ami pedig a következő volt: Bilmo. (ez a mobil szóból jött, mert ugye neki nem túl magasra szárnyal a fantáziája az ilyen feszült helyzetekben, mikor is gyorsan nevet kell adni egy élettelen járműnek...)
Más érdekességek is jelenvannak abban a korban, melyeket akkor már mindenki természetesnek vesz, mi meg csodálkoznánk rajta. Például a férfiak visszaférfiasodtak, és a szűk női nadrágokat és a hosszú imós tincseket lecserélték ingre és férfi nadrágra, valamint rövid, divatos hajra. A nőknek viszont elment az eszük...2011 karácsonyán egy merész francia divattervező kitalálta, hogy a nők haja felfelé álljon, mely furcsa mód extra gyorsan elterjedt a világban, ehez a ruhák is alkalmazkodtak, és a nők úgy néztek ki, mintha a föld a plafon lenne és ők lefelé csüngnének... röhejes. (de encsössznek ez is jól állt...neki minden jól áll)
Egyszer, mikor encsössz éppen a barátnőjéhez tartott, akit mondjuk Xim-nek hívtak ( na Xim azon kevesek közé tartozott, akinek nem állt fel a haja ... ki is nézték miatta. olyan volt, mint most az, akinek szögegyenesen felfelé áll.)
Szóval Encsössz xim-hez tartott, mikor kifogyott bilmo-ból a folyékony nitrogén, és az egész szerkezet leállt. Encsössz kiszállt, néhány percig szídta az ártatlan járművet, aztán telefonált egy szerelőnek, hogy segítsenek neki. Barátságos hang válaszolt a telefonban. Encsössz elmondta mit szeretne és a hang ennyit felelt: „pár perc és ottvagyok.“
 
 Mikor megérkezett, Encsössz meg sem tudott szólalni. A kedves hanghoz eszméletlen külső tartozott. David-mert így hívták- igen magas volt, még  az encsössz felállított hajánál is magasabb volt pár centivel. Fekete ing volt rajta, mint a szerelőkön általában. Encsössz látta, hogy a fiú nyakán nem csupán egy csík van, ami akkoriban furcsa volt. Minden ember hordott magán egy csíkot, mely színe a társadalmi hovatartozást jelentette. Így tudták az emberek rögtön, hogy milyen emberrel is van dolguk. Tizenhatéves korában mindenki megkapta a saját színét, attól függően, hogy
- a szüleinek milyen színük volt
- milyen eredményesen tanult
- fiú volt, vagy lány.
Nem volt érettségi, a továbbtanuláshoz ezeket a színeket használták fel. Egy bizonyos szakterületre csak bizonyos színek jelentkezhettek. A szerelő fiúnak, aki nem hiszem, hogy idősebb volt 27 évnél, egy sárga és egy fekete csík volt látható a tarkóján. Encsössz nem tudta, de ez azért volt, mert bár a fiú teljesítménye az iskolában pazar volt, szülei nem rendelkeztek jó csíkokkal. A tanára megpróbálta feljebb juttatni David-et a társadalmi ranglétrán, de lebukott amiért sárga csíkot adott Davidnek, ezért őt is, és David-et is fekete csíkkal büntették, mely eltörli az eredeti csíkot, és jelzi, hogy az illető fellázadt a rendszer ellen.
Encsössz ezt nem tudta, ezért ösztönösen megijedt, mikor meglátta a vastag fekete sávot a szerelő nyakán. Azonban hamar be kellett látnia, hogy elhamarkodottan ítélte meg a fiút a csík miatt. Elkezdtek beszélgetni, és komoly fájdalmat jelentett, mikor látták, hogy Bilmo újra útra kész. David zavartan nézett encsösszre majd megszólalt:
-Nem ártana átvizsgálni a gépezetet... lehet, hogy szivárog a nitrogén. Vagy talán rossz az adagoló. Komolyan ajánlatos lenne megnéznem. - idegesen babrált a kéztörlőkendőjével... Encsössz kapott az alkalmon:
- Akkor a héten elviszem és ...megnézzük. -David-nek mosoly csillogott a szemébe, de arcára próbált komolyságot eröltetni.