Ma semmi érdekfeszítő nem történt velem. De komolyan, szerintem ilyen unalmas napom már régen volt. Mit fogok én kezdeni magammal a szünetben?? Mondjuk, drága tanáraim úgyis gondoskodnak róla, hogy ez ne így legyen. :D Na nem baj, legalább nem fogom halálra unni magam.. :D

Jippijáééé! :D
Végre egy olyan focis bejegyzés, amikor nem azt mondom, hogy 'magunkhoz képest.. végülis... jók voltunk" hanem azt, hogy Ferge.. most figyelj!... tegesek voltunk! :D Hi-he-tet-len, mert nyertünk. :D
Összesen 3 meccset játszottunk:

Na, szóval, én kettő gólt lőttem, ami remek. :D Nyertünk egy vándorkupát, de olyan sóherek, hogy érmet nem adtak, csak csokimikulást...xD De legalább az oklevél fényképes... :D És színes! :D

Olyan szép volt. És az előbb még írni akartam róla, de végül mégsem. Merthát, az én életem ez, és ki tudja? Lehet, ha kiírom ezeket a dolgokat magamból, rájövök, nem is olyan szépek. Vagy valaki más írná azt, hogy csak egy álomvilágban élek. Ami végülis igaz, de most még nem akarok felébredni. Vannak ilyen álmok, ilyen pillanatok. Ez a hétvége most pont egy ilyen álom. Egy szép hosszú, valóságos álom, aminek nem várom a végét. Nem akarok, hogy elkezdődjön a hét, a hetfővel, a keddel és a többi nappal. Még ne. Csak egy kis időt még...

32 000

Köszönöm!