A sorozat első részében Robert Pattinson játszotta a hullafehér szívtiprót, és a tavalyi évben 400 millió dollárt hozott világszerte az újonc Summit Entertainment stúdiónak. A Nielsen Soundscan szerint a filmzenéből – amin a Paramore, a Muse, a Linkin Park is szerepel, sőt, Pattinson egy saját száma – 2,2 millió példány fogyott el.

A második könyv adaptációját, az Alkonyat-saga Újhold címet viselő részét november végén mutatják be a mozikban. Több mint egy hónappal korábban azonban megjelent a filmzene, s négy nap után ki is szivárgott az internetre. Az első három napban 115 ezret adtak el az albumból, így a Billboard 200-as listáján a második helyre került (Nielsen Soundscan).

A következő három hónapra az Atlantic Records terve, megkerülhetetlenné tenni az Újhold filmzenét: a tinédzserek kedvenceivel – a Hot Topickal, az MTV-vel és a MySpace-szel – együttműködve promótálja az albumot.

De amellett, hogy mindenhol jelen lesz, a kiadó még egy titkos fegyvert vet be az Újhold érdekében. A kimondottan az albumra szánt számokat többek között olyan előadók jegyzik, mint Thom Yorke, Bon Iver & St. Vincent, Lykke Li és Sea Wolf. „Rengeteg csodálatos és piacképes előadótól kaptunk ajánlatot, és könnyű lett volna azt mondani, hogy „rendben, menjünk bele, így több albumot el tudunk adni”, – de az nem lett volna méltó a feladathoz”, mondja Paul Katz, a Summit Entertainmenttel együttműködő Eye2Ear Music alapító vezérigazgatója. Katz volt a filmzene producere, és a forgatókönyvtől kezdve felügyelte, hova kerülhet zene a filmbe.

Az album számai jelentik az Alkonyat-filmek számára az apró kis rizikót, mivel eddig mindig a tini lányok kiszámíthatatlanul változó rajongására alapozták a népszerűségét. Meggyőzni az Alkonyat-rajongókat, akik imádják az erényes vámpírokat, hogy megvegyék a filmzenét, nem lesz nehéz – de rávenni a Radioheadet szeretőket, hogy pénzt adjanak ki az Újhold miatt… nagy dobás lenne.

„Alaposan átgondolt nézet, hogy amellett, hogy nagyszerű művészeket válogattunk az albumhoz, elég érdekessé akartuk tenni ahhoz, hogy az emberek meg akarják ismerni” – mondta Katz.

A Death Cab for Cutie is szerepel az utóbbi idők leginkább várt filmzene albumán, s gitárosuk, Chris Walla beszélt arról, mennyire szereti a maníros, vámpíros regényeket, valamint az Újholdra került számuk megírásáról.

- A Meet Me on the Equinoxot kimondottan a filmhez írtátok, vagy már régebben kész volt, és úgy éreztétek, jól illik hozzá?
- Egy kicsit mindkettő. Már meg volt írva, aztán egy kicsit csiszoltunk rajta, hogy jó legyen ehhez. Amikor elkezdtünk dolgozni rajta, Ben [Gibbard] küldött vagy tíz demót, ami szerinte működhet, és míg ezekből kilenc nem igazán passzolt, egy hátborzongatóan tökéletes volt.
Ez azt jelenti, hogy mindenképp ki kellett pofozni, de komoly gondok voltak ennek beütemezésével. Ben épp akkor házasodott, Nick az ország egyik végéből a másikba költözött, Jason pedig alig látta az egyéves gyerekét, mert annyi turnéztunk. Arra jutottunk, hogy három napot fogunk erre szánni, és ha működik, rendben, ha nem, legalább van egy jó számunk a következő albumra. De nagyon jól összejött, tényleg egész tökéletes lett.

- Néhányat olvastál a könyvek közül. Mit gondolsz, miért válhatott ennyire népszerűvé az Alkonyat sorozat?
- Fogalmam nem volt, mekkora nagy szám ez, amíg el nem mondtam a tizennyolc éves unokahúgomnak, aki elkezdett sikítozni, hogy „úristen, úristen, úristen!”. Fantasztikus volt, és őrületes. Részben azért nagyszerűek, mert egy tini lány naplójára emlékeztetnek, különös módon hihetőek, és ez beválik. A szerző, Stephenie Meyer igazán közel került a tizenhét éves énjéhez. Szerintem ezért jön be a fiúknak is, mivel ez egyfajta furcsa használati útmutató.

- Ez az első filmzenétek? Tévéfilmekhez már írtatok, de miért maradtatok el a nagyjátékfilmekkel mostanáig?
- Így van, sosem írtunk filmhez. Amikor az ’OC’ sorozatban szerepeltünk, egy sor érzelmi fázison átestünk. Amikor először felkértek minket, azt mondtuk, persze, miért is ne. Ez volt az egyik első szerződésünk, nem gondoltuk, hogy nagy dolog lesz. De aztán, mikor óriásivá lett, azt gondoltuk, te jó ég, örökre ’OC’-banda maradunk, beskatulyázva. Később rájöttünk, ez csak egy fejezet volt a banda történetében, albumaink és rajongóink lettek, szóval, nem ez lett az egyetlen, amit valaha csináltunk. Az Újholdat tekintve, egyrészt Nicknek és nekem szóltak, és én nagyon szeretem a sorozatot, másrészt igazán élvezetes dolog részese lenni valaminek, ami ennyire a közkultúra része. Ugyanakkor, kissé le vagyok döbbenve, hogy harminchárom éves férfi létemre ennyire benne vagyok ebben az ifi-tini kampányban.