CIKKEK : A modernkor vámpírjai: Az energiavámpírok! |
A modernkor vámpírjai: Az energiavámpírok!
anibella. 2009.08.03. 17:12
2009 július 24., péntek
Az energiavámpírok nem Drakula gróf leszármazottai, és még csak nem is áldozataik vérét ivó teremtmények. Míg az éjszaka gyermeki fiktív történetek, addig az energiavámpírokról szóló mesék nagyon is valódiak. Cikkünkből megtanulhatod felismerni, kik is ők, és hogyan tudsz ellenük védekezni.
Kik azok az energiavámpírok?
Vannak olyan emberek, akik társaságban feltöltődünk, energikusakká válunk, és tele leszünk optimizmussal, vagyis érezzük a pozitív hatást, amelyet ránk gyakorolnak. A velük való kommunikáció kölcsönös feltöltődést jelent. Ilyen esetben nincs félni valónk, minden bizonnyal olyan barátok között vagyunk, akik nem jelentenek számunkra veszélyt.
Nos, akkor kiktől is kell tartanunk? Az energiavámpír olyan személy, akinek már a puszta jelenléte is fárasztólag hat ránk. A beszélgetés során fokozott álmossággal küzdhetünk, kimerültek, és ingerlékenyek leszünk. Tehát az energiavámpírral való kommunikáció nem feltöltődést jelent, hanem folyamatos energiacsapolást. A vámpír minden percben a mi energiánkkal táplálkozik, amíg ő jól lakik, addig mi elveszítjük erőnket.
A vámpírjaink sok esetben nem is sejtik, hogy számunkra negatívan hat a lényük. Ezek az emberek magányosak, akik problémájukat nem képesek megoldani, elvárják másoktól, hogy sajnálják. Mártír szerepében tündökölnek, és nem a megoldás érdekli őket egy problémás szituációban, hanem, hogy szánják őket, hiszen ebből merítenek energiát. Lelki szemetesládaként használják partnerüket, állandóan magukról beszélnek, s mindent elpanaszolnak, ami lelküket nyomja. Álbarátként csak akkor keresik a másikat, ha gondjuk van, amit akár a legrosszabb időben akarnak megosztani a másikkal, szemtelen módon törik át a privát szféránkat.
Az is előfordulhat, hogy nem a panaszkodással szívja el energiádat, hanem mondataival igyekszik benned elültetni a kisebbségi komplexus érzését. Igyekszik elérni, hogy ne légy elégedett magaddal és sikereiddel. Egy ilyen típusú ember társaságában valóban elkezded érezni, amit akar, hogy érezz, és folyamatosan elveszíted az optimizmusodat. Ne engedd senkinek, hogy elért eredményeidet kicsinyítse.
Sokszor azért sincsenek tudatában a vámpírok saját vámpírságuknak, mert míg ránk a beszélgetés ólomsúlyként nehezedik, addig ők problémájuk kibeszélésével megkönnyebbülnek. Negatív gondolataiknak, és érzéseiknek köszönhetően folyamatos energiapótlásra van szükségük, és ezt csak áldozataiktól kaphatják meg. Aki számodra energiavámpír, más számára még lehet, hogy nem az, mindez csupán az energiáktól függ.
Hogyan védekezzünk ellenünk?
Miután megtanultuk felismerni, hogy energiavámpírjaink milyen hatással vannak ránk, ideje megismerkedni azokkal a praktikákkal, amelyekkel kivédhetjük támadásaikat.
Az egyik leghatásosabb módja a védekezésnek, hogy negatív testhelyzetet veszünk föl. Vagyis karunkat keresztezzük a mellkasunk előtt, ha van rá lehetőségünk, akkor a bokánkat is keresztbe tehetjük. Ezzel a mozdulattal tudat alatt azt üzenjük partnerünknek, hogy elzárkóztunk előle, s igényt tartunk a beszélgetés mihamarabbi befejezésére. A keresztbefont karok pedig megakadályozzák, hogy energiánkat elszipolyozza előlünk, meggátolják, hogy energiánk kiszivárogjon az auránkból.
Ne hagyjuk magunkat kihasználni. Ha azt érezzük valaki, csak arra tart bennünket, hogy soha véget nem érő panaszait meghallgassuk, mondjuk nemet. Fontos elintéznivalóra hivatkozva lépjünk le a számunkra káros energiamezőből. Valószínűleg a vámpírnak feltűnik, hogy nem kívánunk a társaságába lenni, és remélhetőleg újabb áldozat után néz.
Tartózkodj minél több időt olyan emberek társaságában, akik pozitív életérzésekkel táplálnak, mert ezzel erősíted az aurádat, ami sokkal ellenállóbb lesz a támadásokkal szemben. A természetben a fák és a bokrok is képesek arra, hogy energiával lássanak el.
Végezetül nem lehet az empátiát a végtelenségig fokozni. Mások sorsáért és tetteiért felelősséget vállalni nem szabad, mindenki maga irányítja gondolatait és érzéseit!
forrás: bulvaros.hu
eredeti szerző: Tóth Anita
|